2009. május 22., péntek

Libba Bray: Rettentő gyönyörűség

"...valamennyiünkben van jó is meg rossz is, fény és árnyék, tehetetlenség és kínlódás, választás és megbánás, kegyetlenség és áldás. (...) Meg kell ezt bocsátanunk magunknak. Nagyon sok szürkével kell megbirkóznunk. Senki sem élhet örökösen a fényben. "

Ezek a mondatok a könyv utolsó oldalán jelennek meg, és nagyon megfogtak. Mélyen egyetértek ezzel, hiszen nem lehetünk mindig jók, bármennyire szeretnénk. Én személy szerint nagyon tudok szenvedni, ha hibázok és nehezen bocsátok meg magamnak.

A Rettentő gyönyörűség szereplői "szürkék". Vagyis se nem jók, se nem rosszak, árnyalt jellemek. A jellemábrázolás ritka az ilyen jellegű kalandregényekben, talán ettől is lesz jobb a társainál. Buja, romantikus történet azt gondolom kizárólag nőknek. Jó a történetvezetés, a misztikumot nem magyarázzák túl, egy kicsit minden rejtélyes marad.

A történet röviden. Gemma 16 éves, Indiában él szüleivel. Londonba vágyik, de édesanyja nem engedi. Egyik délután a piacon közlik velük: Kirké közel van. Gemma elszalad, és egy látomásban látja, hogy egy nagy feketeség közeledik anyjához, aki szíven szúrja magát.

Ezután apja Londonba, bentlakásos iskolába küldi, ahol a lányok kegyetlenek és esendők egyszerre. Gemma beilleszkedik, és kezdetét veszi a birodalmak felfedezése, képesek lesznek átmenni egy másik síkba, ahol minden lehetséges. A rejtély fokozatosan kibomlik, és Gemma szörnyű igazsággal szembesül.

2009. május 18., hétfő

Gyadai tanösvény


Egy csodaszép erdei utat javasolok nektek! Olyan, mint egy Tündebirodalom. Vác mellett van Szendehely-Katalinpuszta, annak a közepén kell elkanyarodni jobbra. Egy tábla jelzi a Gyadai tanösvényt.

Miután letettük az autót, egy térképen előre megnézhettük, milyen állomások várnak ránk. Az út 5 km, kb. 2.5 óra alatt kényelmesen végig sétálható.

Ami külön tetszett, hogy az út elején egy kis fadobozból feladat-megoldó füzetecskét lehet kivenni, amelyben játékos feladatokat oldhatsz meg az út során.

Nekivágtunk hát a földbe vájt lépcsőknek, befelé az erdőbe. Már az első lépések után feltűnt, hogy milyen gazdag madár fauna él ebben a mesebeli erdőben; csodaszép csivitelés fogadott.
Az első állomásnál megismerhettük, milyen odú-típusokban élnek a madarak, és a séta során végig láttuk a mesterséges odúkat. Némelyikből fiókacsipogást hallottunk, némelyikben pedig láttunk kikandikáló csőrt.

Az állomásokon sok információ volt az erdő élő világáról. Belélegezni a természetből áradó energiát olyan érzés volt, mintha a természet befogadna bennünket, mi magunk is a részesei lettünk. Az ösvény egy régen kaszálónak használt réten folytatódott az erdő után, ahol virágok ezrei élvezték a nyárias napsütést. Mi pedig az ő látványukban gyönyörködtünk, olyan volt, mint egy színes szőnyeg.

A legnagyobb élményünk az volt, mikor ezen a csodaszép réten megláttunk két pihenő őzt. Egy ideig figyeltük őket. Amikor észrevettek bennünket felpattantak és kecsesen beszaladtak az erdőbe.

Ezután a mi utunk is visszavezetett a fák közé, és hamarosan elértünk egy Indiana Jones-os függő hidat. Azt hittem simán átsétálok rajta, de amikor elkezdett inogni a lábam alatt, egy pillanatra azért elbizonytalanodtam....aztán nagyon élveztem!

Ezután már eseménytelen volt a sétánk, ha eltekintünk a harkálytól és a galacsinhajtó bogártól, amit láttunk.

Kellemesen elfáradva, és feltöltődve szépséggel mentünk haza ebédelni.

2009. május 11., hétfő

Clézio: Aranyhalacska

Könnyed olvasmány, de mégis súlyos. Olyan világ tárul fel előttünk, melyet csakis kívülről ismerünk, a kívülállók szemével; a bevándorlók világa.

A főszereplő egy kislány, aki Marokkóban születik, kicsi korában elrabolják és egy zsidó asszony szolgálatába kerül. Halála után megszökik, utána viszi magával az élet. Sodródik, ismeretségeket köt, és végül Franciaországban találja magát. Párizsban sok a bevándorló, Laila gyorsan alkalmazkodik a körülményekhez.
A könyv nagyon érzékletesen mutatja be a bevándorlók életét. Szinte érzed az illatokat, hallod a muzsikát, átéled azt a fojtogató dühöt és szenvedélyességet, amit ők éreznek.

Nem értenek teljesen minket, európaiakat, de mi sem értjük őket.

A kislányból nő lesz a regény folyamán, de a változás fokozatos, természetes. Sallangmentes, egyszerű nyelvezetű a regény, nagyon könnyű olvasni és érdemes is!

Aki szereti tágítani a világképét, és belepillantana, milyen lehet egy más kultúrájú embernek Európában, az olvassa el a regényt!

2009. május 8., péntek

Star Trek


Először féltem, aztán meghatódtam. Utána nevettem, majd izgultam, és izgultam, majd megkönnyebbültem. Aztán sírtam és újra izgultam.
Ilyen érzelmi hullámvasutazást okozott a Star Trek legújabb, egész estés filmje.
Volt benne minden, ami egy mai filmhez kell. Látványos űrcsaták, ütős poénok, dübörgő zene.
A főhősök szerethetők, jól játszanak, és az X-Men-Farkassal ellentétben - ami szerintem harmatgyenge produkció volt - igen jó a történet felépítése.
A romulánok egy felajzott, dühös példánya, Néró időutazás segítségével akar bosszút állni bolygója elpusztításáért. Az okokra csak a végén derül fény, és az időutazós sztorikhoz képest elég logikus a vonalvezetés.
Nem vagyok nagy Star Trek rajongó, bár láttam jópár részt, így azoknak is bátran ajánlom ezt a lendületes filmet, akik esetleg még egyet sem láttak.

2009. május 4., hétfő

Mucha - A nő dicsérete

Régen jártam kiállításon. Utoljára Gulácsy festményeit néztem meg a KOGART-ban, és az nagyon tetszett. De Mucha képei a Szépművészetiben lenyűgöztek. Ismeritek azt az érzést, amikor megláttok egy képet és hevesebben ver a szívetek, mert érzitek, hogy az, amit láttok, nektek szól?

Mucha szabadkőműves volt, talán ezért is tudott hatni a képeivel. Első ránézésre olyanok, mintha egyformák lennének a képei, de alakjai pont olyanok, mint mi, igazi nők.
Egy-egy képből kiolvashatók azok a fájdalmak, győzelmek, melyeket nap, mint nap átélünk. Nem tudom, hogy csinálja, hogy képei egyszerre allegorikusak ugyanakkor nagyon személyesek.

Bár közel sem vagyok olyan szép, mint ezek a nőalakok, de képei hatására sokkal jobban éreztem magam a bőrömben, nőként. Büszke lettem arra, hogy átadhatom a világnak mindazt, amire csak mi, lányok, asszonyok vagyunk képesek. A szépségre, lágyságra, finomságra, szenvedélyre, szelídségre és még sorolhatnám.

Ha teheted nézd meg ezt a csodás kiállítást, és lesz egy szép napod!