2009. július 1., szerda

Erdő Köztársaság

Mivel kitettem a könyv képét, hogy most ezt olvasom, valamit írok azért róla.
Nem kifejezetten fiataloknak szóló regény, holott ifjúsági regény kategóriában jelent meg. 18 éves kor alatt én nem adnám senki kezébe.

Megnéztem a Neten mások mit írnak róla, és vegyes az eredmény. Sokaknak tetszett, néhánynak nem.

Én az utóbbiak közé tartozom.

Becsapva éreztem magamat a végén. A szöveg jó, nehéz letenni, tudni akarod mi fog történni, mert az író folyamatos feszültségben tart. A történet háromnegyedéig azt hittem, végre egy ütős, jó könyvet kaptam a kezem közé, de a befejezés nem tetszett.

Négy tizenéves elszökik az erdőbe, hogy kivonuljanak a világból. Létrehozzák Rousseau Társadalmi szerződése alapján a saját kis köztársaságukat. Törvényeket hoznak, minisztereket választanak, de egy idő után elszalad velük a ló.
A regény a szexualitás felfedezésétől indul, és véres leszámolásba csap át, de a miértekre nem kapunk választ. Sajnos a narrátor annyira elborul a végén, hogy szinte olvashatatlan a szöveg.

Nagyon rossz, kényelmetlen érzés, hogy négy (majd később öt, mert csatlakozik hozzájuk még egy lány) fiatal, átlagos gyerek ennyire kiforduljon önmagából. Hogy nevessenek a levágott fejeken, és komolyan felmerüljön bennük, hogy azért lefejezzenek valakit, mert haza akar menni.

Sokan a Legyek Urához hasonlítják, csak az a nagy különbség, hogy ők önhibájukon kívül kerültek ebbe a helyzetbe, és az állatiasodásnak volt a sajátos folyamata. Itt azonban a srácok maguktól döntenek így, otthonuktól néhány kilométerre vannak.

Ha osztályoznom kéne, Tartalom: 2, Fogalmazás: 5