2011. augusztus 13., szombat

Jumurdzsák gyűrűje

Több évvel a nagy sikerű számítógépes játék után itt van a Jumurdzsák gyűrűje könyv változatban is! Pierrot, a szellemi alkotó szerint azért volt szükség a regény megjelentetésére, mert hiába volt sikeres a játék, mégis csak egy szűk közönséghez juthatott el, míg a könyv szélesebb rétegek médiuma. "Ehhez persze kevés volt a történet gerincét adó forgatókönyv, a sok párbeszéd és narráció, ami a játékba került. További kutatásokra, a részletek megismerésére, a fésületlen háttéranyagok összerendezésére volt szükség – valamint egy jó tollú íróra, aki átveszi tőlem a feladat nem kis hányadát, és részben a felelősséget is." áll Pierrot honlapján. Így találta meg Szélesi Sándort, aki elismert sf író, és történelemtanár is egyben.

A Jumurdzsák gyűrűje izgalmas volt, történelmileg hiteles, tisztán, logikusan felépített. Olvasván alig vártam, hogy újra elmenjek Egerbe, mivel odajártam főiskolára, így a helyszínek nagy része nem volt ismeretlen előttem. 

Az 1800-as évek legvégén H.G. Wells megírja Az időgép című művét, ami parázs vitát vált ki a tudóstársadalomban. Egy konferenciát szerveznek, ahol jelen van a magyar Ábray professzor is, akinek ez a regény nem fantazmagória, hiszen majdnem készen van az időgéppel. A tudósok azonban kinevetik, egy kivétellel. Samuel Hunt antropológus érdeklődik munkája iránt. Az ő unokája, Jonathan Hunt találja meg 2005-ben nagyapja és Ábray levelezését az Egri csillagok egy példányában. Kutatásra ösztönzi a levél, és elutazik Egerbe. 

Az idősíkok párhuzamosan futnak, megjelenik Gárdonyi Géza, aki alkotói válságba kerül készülő regénye írása közben. Segédje segíteni akar neki, ezért az időgépet használva visszamegy a török korba, hogy hiteles információkkal segíthesse az írót. 

Jonathan nyomról nyomra halad Egerben, kincsvadászat ez a javából megfűszerezve szerelemmel, egri kultúrtörténettel, vérszomjas üldözőkkel.
Nagy kedvem lett újraolvasni az Egri csillagokat. Ha valakinek ez kötelező olvasmány, és nincs kedve hozzá, ajánlom, hogy előbb olvassa el ezt a regényt, szerintem biztos kedvet kap hozzá.

Kicsit sajnáltam a könyv végét, összecsapottnak éreztem. Okosan, élvezetesen, izgalmasan volt felépítve a kutatás, és a végén számomra azonban maradt jó néhány kérdés. Kicsit olyan érzésem volt, mintha túl akartak volna esni a végén.

Ennek ellenére egy magyar történelmi-irodalmi művet felhasználni egy kalandos, fantasztikus ifjúsági regényhez, méghozzá sikeresen, mindenképpen becsülendő munka. Jó érzés volt a sok nemzetközi kalandregény között egy magyar csemegére bukkanni. Ha minden igaz, nemsokára folytatódnak Jonathan Hunt kalandjai, reméljük ismét Magyarországon!

2011. augusztus 12., péntek

Lakompak, egy békebeli hely

Az Eszterházy családról legtöbbünknek beugrik a Fertődi kastély. Ha határainkon túl gondolkodunk, akkor pedig Eisenstadt, vagyis Kismarton. Ezekről a gyönyörű kastélyokról most nem is ejtek szót, azonban számomra újdonság volt a Lakompaki kastély.Lackenbach az osztrák kis város neve, ahol az Eszterházyak már a XVI. században letelepedtek. 

Vannak olyan helyek, aminek a kisugárzása marasztaló, vagy visszahívogató. Ez olyan volt. A parkolótól a kastély felé egy hídon vezet az út, alattunk csörgedezik a patak. Még a bejárat előttt hatalmas játszótér várja a gyerekeket. A bejáratnál kedves hölgyek magyarul köszönnek, magyar nyelvű leírást kapunk a kiállításhoz. Ugyanis ezt a kastélyt nem feltétlenül azoknak kell meglátogatni, akik szép, régi termeket akarnak megcsodálni., mert az épület egy természettudományi élménykiállításnak ad helyet. Ezt hirdette a honlap, és kíváncsi lettem rá. Nem csalódtam, mert bár a kiállítás nem túl nagy, de olyan jópofa dolgok vannak benne, mint kis lyukon keresztül avar-illatolás, távcsőben 3D vaddisznó figyelés, évgyűrű számolás, mikrószkópos vizsgálat. A kitömött állatok termében egy érintőképernyős kvíz vár bennünket.

Könyvtárosként szívemet melengette a nagyon jól felszerelt könyvtárszoba. Itt német nyelvű állatos és természettel foglalkozó könyvek vannak, elsősorban gyerekeknek. Látszik, hogy ezt a szobát használják is, társasjátékok, sárkány várja a gyerekcsoportokat.

Az utolsó szobában pedig Homoki: Cimborák című filmjét vetítették mozivásznon, mivel figyeltek arra, hogy magyar nyelvű filmet mutassanak a magyar látogatóknak.

A múzeum után sétálhattunk az udvaron, ahol még egy ragadozómadár tollat is találtunk emléknek. Ha Burgenlandban járnak, ne hagyják ki ezt a kastélyt, szerintem megéri!

2011. augusztus 4., csütörtök

39 kulcs

Eddig három kötet jelent meg magyarul ebből a különös és remek könyvsorozatból.
Izgalmas, intelligens, és aki olvassa garantáltan műveltebb lesz egy kicsit.

A két kamasz főszereplő testvérpár nagyanyjuk halála után beneveznek egy versenybe. A fődíj ismeretlen, de mindenképpen nagyon értékes. 
39 kulcsot kell megtalálniuk, minden kulcs a következőhöz vezet. Amy és Dan eleinte a sötétben tapogatóznak, de kiváló eszük egyre közelebb viszi őket a megoldáshoz. 6 csapat van versenyben, mind rokonok, a Cahill család tagjai. Sorra kiderül a kalandok közepette, hogy e család tagjai között nem egy alakította a történelmet és a művészetet az elmúlt évszázadokban.

A sorozat azért különleges, mert az izgalmakon túl olyan tájakra visz, ahová sokan vágyunk. Elmeséli a velencei lagúnák történetét, bepillanthatunk Mozart gyermekkorába, ismerkedhetünk a japán katanákkal. És ez még csak az első három kötet!
A történet fordulatos, sosem lehet tudni kiben bízhatnak főhőseink.

Az Internet korában egyre több könyvkiadó használja ki azt a lehetőséget, hogy könyvei köré rajongótábort épít. A 39 kulcs sem kivétel, teljes online játékot nyújt a honlap. Miközben olvastam a köteteket feltűnt, hogy mindegyikben van 6 oldal, ahol az oldalszámok helyett valamilyen szimbólum szerepel. Ezeket is kell használni a játékhoz, illetve árulnak külön kártyákat is. Különféle díjakért megy a játék, így megéri benevezni a Cahillek kincskeresésébe.

11 kötetes az első széria, érdekes, hogy majdnem mindegyik kötetet más szerző írt. Így a stílus elég változatos, más lendülete van minden kötetnek.
2014-re ígérik a könyvek filmváltozatát. Felröppent a hír, hogy Spielberg rendezi majd, ebből is látszik, hogy nem kis projectről van szó. Sajnos végül nem Spielberg lesz a rendező, hanem  Brett Ratner, aki az X-Men 3 című filmet jegyzi.
Élvezetes olvasmány, kulturális kalandregénynek mondanám. Tiniknek és gyermeklelkű felnőtteknek is szívből ajánlom.