2011. december 28., szerda

Az élet fája - Terrence Malick filmje

Különös élményben lehet része annak, aki megnézi az Élet fája című műalkotást.  Filmművészeti remekkel van ugyanis dolgunk, de eszébe ne jusson olyannak megnézni, aki nem bírja, ha egy filmnek nincs története, lassú, és néhol olyan csendes, hogy pop-corn evésről szó sem lehet.

A mű gerince; egy család néhány éve az ötvenes évek Amerikájában. Bemutat egy légies, szeretetteli anyát, egy élete álmát feladó, belső dühtől feszülő apát, és három fiúkat, akik tanulják, hogy mi is az élet.

Nekem nagyjából húsz percre volt szükségem, míg ráhangolódtam a filmre, bár talán az eleje nem véletlenül volt nagyon kusza. Már az elején kiderül, hogy a három fiú közül a legkisebb meghal kamaszkora vége felé. A káoszból, a feldolgozhatatlannak tűnő fájdalomtól indul a film. 

Nehéz egy gondolatot kiemelni, de nekem főleg a szülő-gyerek viszonyról szólt ez a mű.
Van a gyermeki világ, amin mindenki átesik. Bár ez mindannyiunknak más, a film képes előhozni belőlünk a sajátunkat. És van a szülők világa, amikor már nekünk van gyermekünk, és tetteink hatással vannak az ő gyerekkorukra, jellemük alakulására.

A film egy idő után kikapcsolta a gondolati síkomat. Olyan érzésem volt, mintha kinyitottam volna egy lelki kaput, amin át besétáltak, belibegtek volna a filmben szereplő családon keresztül azok az érzelmek, lelki történések, amelyek igazán fontosak az életben. Ez a film egyszerűen megfogalmazva: gyönyörű. 
Az élet, az univerzum, meg minden. Csak ültem a moziban és bámultam a csillagködöket, a medúzákat, a mikrokozmoszt, a lassú képköltészetet. Sodort a zene, és mondhatom azt, hogy egységélményem volt.

A rendező nem ítélkezik. Megmutat mindent, a szigorú apa kegyetlen dühét, vidám locsolócső csatáját a fiúkkal, és elérzékenyülését, mikor csepp kisfiának lábfejét megcsókolja.

A kamasz fiú örlődik a szülei között, nem tudja kire hasonlítson - mint Caleb Trask az Édentől keletre című Steinbeck regényben. Vonzza apja ereje, és anyja szeretete. Ez a kettő azonban annyira más, hogy nem tudja egységbe rendezni. Hogy végül sikerül-e neki? Szerintem nézzétek meg, és döntsétek el.

A film idén Arany Pálmát nyert Cannes-ban.


2011. december 14., szerda

Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei

Egy újabb könyv, ami majdnem tökéletes. Van benne misztikum, szerelem, egy kis horror, időutazás, illusztrációknak valódi, régi fényképek.

Mégis, amikor kiolvastam, kicsit csalódott voltam a befejezéstől.

Ha tehetném, kiírnék egy pályázatot: Te hogy hogyan fejeznéd be a könyvet? Ha valakinek van kedve, kommentbe írja ide, mi lenne az ő verziója.

A főszereplő fiú nagypapája valamilyen titkot cipel magával a múltból, szörnyekől, és különleges képességű gyerekekről, akik egy eldugott szigeten, egy árvaházban élnek. Jacob gyerekkorában még hisz neki, de kamaszéveire csak mesének tartja nagyapja történeteit. Aztán az idős emberrel valami szörnyűség történik. Ezután Jacob pszichológusa tanácsára elmegy arra a bizonyos szigetre, és talál is valami nagyon furcsát.
Idáig a történet szerintem nagyon jól van megírva, lassú, feszült hangulatú a történet, hiteles a hangvétel. Ez volt az a pont, ahol el voltam ájulva, hogy mennyire jó ez a regény.

Aztán sajnos a sok jó lehetőségből, ami felé kanyarodhatott volna a sztori, lett valami suta, tiniregényes, kalandos, akciódús befejezés, amit bevallom nem is bírtam egy az egyben elolvasni, ugráltam a sorok között.

Egyébként zseniálisak a fotók, képszerű a leírás, borzongatóak a helyszínek, és imádom azokat a történeteket, amelyekben feltűnik az időutazás. Mindenképpen érdemes elolvasni, csak szerintem mindenki fejezze be magában valahogy másképp.

Aki inkább vizuális típus, annak itt van a könyv trailere.

2011. december 3., szombat

József Attila halálának emlékére

74 éve, december 3-án József Attila a vonat alá zuhant Balatonszárszón.
Öngyilkos lett? Vagy betegsége miatt véletlenül a vonat alá szédült? A választ nem tudom. De azt igen, hogy József Attila KÖLTŐ volt, így nagy betűvel.

A Kaláka megzenésítette több versét is, ezek közül választottam egyet.Hallgassátok meg, megéri!