Monte Cristo grófja - musical a RAM Colosseumban

Nem vágytam a RAM Colosseumba. A reklámjai alapján nekem túl harsánynak tűnt, olyan helynek, ahol a hatásvadászat fontosabb az igényességnél. Aztán valaki meglepett egy jeggyel a Monte Cristo grófjára, és miután azt láttam, szeretnék elmenni az összes előadásra, amiben szerepel az Experidance csapata.

A hely maga, egy kis oázis a 13. kerületi lakótelep dzsungelében. Az intelligensen, izgalmasan megtervezett épület nagyon sok zöld felülettel, hatalmas üvegablakokkal kellemes érzetet kelt a színházba járókban. Még a szemben lévő kis piszkos közértes bácsi is örülhet a RAM jelenlétének, mert amikor megvettük nála a Traubit, úgy búcsúzott, hogy jó szórakozást.

A Monte Cristo grófja pedig hatalmas élmény volt. Adva van a történet, ami milliók kedvence, méltán az egyik legnépszerűbb Dumas regény. Ehhez jött hozzá Szomor György zenéje és énekhangja, mindkettő lenyűgöző volt. Az Experidance táncosai pedig Román Sándor koreográfiájával gazdagították a darabot.
Jelen volt az előadásban a humor, a dráma, a zene.

Diákkoromban legtöbb szabadidőmet a Rockszínházban töltöttem, és azóta is vadászom a jó musicaleket. Legtöbbször azonban azt tapasztalom, hogy az énekesek hamisan énekelnek, a látványra helyezik a hangsúlyt az érzékenység rovására.

Itt végre olyan előadást kaptam, ahol a színészek csodálatosan és biztosan énekeltek, a rendező remekül megtalálta a történet kiemelkedő pontjait, nem lett érzelgős, viszont a dalok legtöbbje megrázott érzelmileg.


Igazi színház volt ez, könnyed műfajban egy komoly dráma volt a színpadon, és a közönség a végén állva hálálta meg az élményt. Aki szereti a Monte Cristo grófját, és bírja a jó musicalt, annak szívből ajánlom a darabot. Remélem több RAM Colosseumos előadásról is beszámolhatok majd.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Budapest Bár koncert

39 kulcs

Húsvéti érdekességek