2012. augusztus 23., csütörtök

Okkultisták Klubja

A könyv egy nagyon jó kis szellemtörténet. Egy osztálynyi gyerek,  - ami ebben a kisvárosban 8 főt jelent - furcsa jelenségeket észlel, ezért megalapítják az Okkultisták Klubját. Szellemet idéznek, könyvtárban kutatnak, védelmi tetoválást készítenek. Van benne baljóslatú hangulat, átkok, és szerelmek.

Azoknak ajánlom, akik szeretik a könnyen emészthető, de igényes kalandregényeket, ami egyszerre vicces, laza és izgalmas.
Még soha nem olvastam észt regényt, ez is hozzátett még ahhoz, hogy nagyon tetsszen a könyv.

Tizenegyedik csapás

  Jeff  Hirsch regénye rémítő disztópia, negatív jövőkép. Azért rémítő, mert nem egy elképzelhetetlenül messzi jövőben játszódik, hanem akár holnapután is bekövetkezhetnek a benne jósolt események.
A történet az Egyesült Államokban játszódik. Lezajlott a harmadik világháború, azt követően pedig elszabadult egy olyan vírus, amely a háborút túlélő keveseket is megtámadta. Az emberiség szinte eltűnt a Föld színéről.
Maroknyian azonban mégis maradtak, és halott városok között szekérrel járják az országot, olyan tárgyakat keresnek amivel kereskedni tudnak
A főszereplő fiú, Stephen édesapjával, és nagyapjával utazik. A nagyapa a regény elején meghal, és Stephen végre úgy érzi, felszabadul. Nagyapja ugyanis maximális szigorral próbálta ezt a helyzetet túlélni.
Rálelnek egy közösségre, akik a világtól elbújva egy faluban élnek. A gyerekek itt iskolába járnak, a felnőttek zöldséget, gabonát termesztenek. Stephennek itt minden nagyon szokatlan, nem aludt még négy fal között, nem volt még tiszta ruhája, és ilyen finom ételeket sem evett még soha.

Meg kell tanulnia a közösségi élet szokásait, újra meg kell tanulnia bízni az emberekben.

Roppant aktuális könyv, és olyan erkölcsfilozófiai kérdéseket boncolgat a fiatalok nyelvén, hogy mitől lesz valaki ember, ami több, mint az állat. Hogyan kell bízni egymásban, és milyen reményeink lehetnek, ha már nincs remény.
Engem megrázott ez a regény, és hálát adok, hogy ez a világ még áll, és a városok tele vannak élettel, még akkor is, ha az életünk nem mindig könnyű.
Tanároknak javaslom, hogy ajánlják diákjaiknak 15 éves kor felett, és beszélgessenek róla.