2013. október 25., péntek

Erebos

Szuggessztív és addiktív ez az ifjúsági regény. Vagyis annyira jó, hogy lehetetlen letenni. Kicsit félelmetes is volt ez a hatás, hogy ugyanaz történik velem, mint a főszereplővel. 

Az egész úgy kezdődik, hogy Nick haverja, Colin furán kezd viselkedni. Nem válaszol a telefonhívásokra, e-mailekre. Nem jár kosáredzésre, és néha a suliból is kimarad. Nick lassan sejteni véli, hogy a titokban kézről-kézre járó DVD állhat Colin szokatlan viselkedése mögött. Ezért ujjong, amikor ő is megkapja a lemezt, ám mikor kipróbálja, már nem az aggódás és a kíváncsiság hajtja, hanem ő maga is rabja lesz Erebos világának. Én is azt vettem észre, hogy ingerült lettem, ha hozzám szóltak, ha ebédet kellett volna főznöm, vagy bármi miatt abba kellett hagynom az olvasást. Szerencsémre szombaton kezdtem el olvasni és vasárnap már be is fejeztem, így több időm volt, mint egy hétköznap.

A játékosoknak különböző questeket, vagyis küldetéseket kell végrehajtaniuk  a virtuális és a való életben egyaránt. A fő szabály, hogy nem beszélhetnek róla senkinek, és nem fedhetik fel magukat a többiek előtt.

Erebosnak van egy célja, melyet a játékosok segítségével akar elérni. Van, aki elég erős, hogy ellenálljon olyan kéréseknek, ami az erkölcseivel nem egyezik, van, aki nem.
Jól megírt, és pszichológiailag is átgondolt a regény, logikus, elfogadható végkifejlettel. Szégyen, hogy a szülők semmit nem vettek észre, ezért szerintem kiváló olvasmány azoknak is, akiknek tizenéves gyerekei vannak. 

Vigyázz, csak akkor kezdj bele, ha van időd, mert mással nem fogsz tudni törődni, amíg le nem teszed!

2013. október 22., kedd

Rachel Hartman: Seraphina

Két világ találkozása mindig jó alap egy történethez. Ebben a képzeletbeli világban a sárkányok az emberek között élnek nyakunkban csengővel, köszönhetően a 40 éves békének.
Seraphina létezése csoda, bűn és titok egyszerre, ugyanis édesanyja sárkány volt, apja pedig ember. 
Amikor ezt megtudja, napokig beteg lesz, látomások gyötrik. Ettől a pillanattól kezdve sárkány tanítójának segítségével mindennap ápolnia kell az elméjében élő groteszkeket.
A békekötés 40. évfordulójára a királyi fővárosba érkezik a sárkányok vezetője, de lehet, hogy a békének vannak ellenségei....
Igazából nem is tudom, miről írjak még a könyvvel kapcsolatban. Mert annyi mindent lehetne említeni...a leírásokat a zene hatásáról, arról, hogy egy óriási sárkány hogyan tudja felvenni egy kisebb termetű ember alakját, hogy Seraphina hogyan küzd azzal, hogy nem a megfelelő emberbe szeret bele, hogy a sárkányok végülis tudnak-e szeretni vagy sem. Részletgazdagon kidolgozott világba csöppenünk, ha belevágunk ebbe a kalandba. Érezzük Goredd lüktetését, látjuk magunk előtt a középkori hangulatú sikátorokat, a pompázatos királyi várat, a kvigek különös szerkezeteit. Izgulhatunk azon, vajon ki az áruló, csodálhatjuk a lovagok drakomachiáját.

Mesés, romantikus fantasy ez a könyv, melyben van humor, izgalom, néha egy kis sötét vonulat, belső lelki tusa és sok sárkány!

A világ összes kincse


Jazz mesejáték. Milyen jól hangzik, igaz? És valóban a darab pont olyan jó, mint ahogyan azt a műfaj sugallja. De kezdjük az elején. Bátky András írt egy klassz mesekönyvet Nyughatatlan Micóról, egy kislányról, aki az Üveghegy tetején él. Egy nap kíváncsiságból megkukkantja édesapja kincsesládáját, amiből a kincsek szanaszét szaladnak, és a varázslatos láda pillanatokon belül üresen ásít. Micó felpattan a rézcsőrű madár hátára, és a drágaságok után ered. Útja során sokféle emberrel találkozik, akiknek mást-mást jelent a kincs fogalma. 
Ebből a meséből készült az előadás, melyhez Sárik Péter jazz-zongorista írt zenét. A történetet egy színész játssza, egy énekesnő segítségével. Én Bercsényi Péterrel, és Takács Nikivel láttam, mindketten profi módon bántak a gyerekekkel. Ugyanis a kicsik is aktív részesei a történetnek, a hiányzó szereplőket ők játsszák el.
A jó jazzről Sárik Péter gondoskodik, akinek zenekara kíséri a dalokat. Sárik az egész darab alatt kedves félmosollyal figyeli a gyerekeket, és ettől valahogy olyan biztonságos érzés hagyni a gyerekünket a színpad közelében mókázni, miközben mi az utolsó sorban élvezzük a muzsikát.
Kiegyensúlyozott a mese tempója, dinamikája. Nem laposodik el sehol, a megfelelő helyen az anya, és apa nézői szívek összeszorulnak, a gyerekek hol felállnak, hol ütemesen tapsolnak, hol csak tátott szájjal figyelik a történetet.
Jó érzés volt egy ilyen visszafogottan intelligens gyerekdarabot látni, ami mentes a harsányságtól, buta történettől, de nem akar túl nagy okosságokat sem a gyerekek szájába rágni.

Akinek pedig tetszett, az megvásárolhatja a könyvet, CD melléklettel, hogy otthon újrajárhassák Micó odüsszeiáját. 
A nyolc éves néző, akit elkísértünk 10 pontból 10-et adott rá.